Magyarországon a 18. század elejétől egészen a Holokausztig a zsidóság mind lélekszámát, mind intézményrendszerét tekintve egyre jelentősebb szerepet játszott. A 20. század közepére az egzisztenciálisan és társadalmi státuszában megerősödött magyar zsidóság jelentős oktatási, vallási, szociális és egészségügyi hálózatot épített ki, több száz iskolával, zsinagógával és szociális intézményekkel.

A Holokauszt, majd az azt követő kommunista diktatúra ezt az intézményrendszert lényegében felszámolta, a zsidó identitás megélését korlátozta, ellehetetlenítette. A rendszerváltás utáni éveket a zsidóság túlnyomó többsége a még megmaradt intézményeitől is elszakadva élte meg. A ’90-es évek végétől a magyar állam egyre inkább a közfeladat-ellátáson keresztül, valamint az államosított ingatlanok kárpótlásaként fizetett örökjáradékon keresztül biztosította az egyházak finanszírozását.

A 2004-ben alapított EMIH a zsidó hagyományban gyökerező hitközségi finanszírozási elvekre alapozva, a speciális magyar körülményeket és jogi környezetet is figyelembe véve alakította ki önfenntartó gazdálkodási modelljét. Ennek alapelvei: öngondoskodás, felelősségvállalás és értékteremtés, amelyek egyszerre biztosítják a szervezet autonómiáját és folyamatos növekedését.

 

Az EMIH fő tevékenységei

Az EMIH alapfeladata a zsidó vallási és közösségi élet szervezése és fenntartása. Ennek keretében zsinagógákat működtet és újít fel, vallási szolgáltatásokat nyújt és közösségi programokat szervez, támogatja a Tóra-tanulást és a vallási oktatást, valamint kulturális programokkal, kiállításokkal és ünnepi rendezvényekkel erősíti a zsidó közösséget. Emellett saját médiaplatformokon és kulturális tartalmakon keresztül is hozzájárul a zsidó hagyomány és identitás bemutatásához és megőrzéséhez. Ezek a tevékenységek együtt alkotják a közösségi élet és a hagyomány továbbadásának alapját.

Az EMIH az elmúlt két évtizedben kiterjedt oktatási intézményrendszert hozott létre. Az EMIH közoktatási intézményeiben egyre több gyermek tanul, és a fenntartásában működő Milton Friedman Egyetem hallgatói létszáma is évről évre növekszik. Az intézményekhez vallási és kulturális oktatási programok, ifjúsági közösségi kezdeményezések és táborok is kapcsolódnak. A tanulók nemcsak általános képzést kapnak, hanem megismerkednek a zsidó kultúrával, hagyományokkal és a héber nyelvvel is, miközben a mindennapokban kóser étkezést biztosítunk számukra. Az oktatás célja, hogy a magas színvonalú ismeretek és kompetenciák mellett erős közösségi és kulturális identitást is közvetítsen.

Az EMIH emellett Magyarország egyik legjelentősebb zsidó szociális intézményrendszerét működteti. Az Olajág Idősek Otthona hálózat közel 1600 idős ember számára biztosít bentlakásos ellátást, szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal. A Cedek Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatot működtet, rászoruló családokat segít, és népkonyha programja is egyre népszerűbb. Az EMIH tevékenysége azonban nemcsak az oktatásra és a szociális ellátásra terjed ki: az elmúlt években számos kulturális és közösségi projekt indult, múzeumok, kiállítások és közösségi terek jöttek létre, ifjúsági programok és kulturális rendezvények szerveződnek, valamint médiaplatformok is segítik a zsidó kultúra széleskörű bemutatását. Az elmúlt több mint húsz évben az EMIH számos új intézményt alapított, zsinagógákat nyitott meg, illetve történelmi zsinagógákat újított fel, így járulva hozzá a magyarországi zsidó közösségi és kulturális élet megújulásához.

Mivel a vallási és közösségi alaptevékenységekhez Magyarországon nincs külön, célzott költségvetési támogatás, ezek finanszírozását az EMIH több különböző forrásból biztosítja.

Az alább hivatkozott adatok az EMIH küldöttgyűlése által évente elfogadott pénzügyi beszámolók számai, amelyek az EMIH saját, valamint az érdekkörébe tartozó szervezetek és jogi személyek konszolidált pénzügyi eredményeit mutatják. Ezek az adatok az EMIH vallási és hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó kiadásainak a normatív állami támogatásokkal nem lefedett részét fedező forrásokat aggregálják, beleértve a fejlesztéseket, a jövőbeli működést és fejlődést biztosító további befektetések forrásait is. Az EMIH – csakúgy, mint az alá tartozó és erre törvényileg kötelezett, belső egyházi jogi személyek, szervezetek és vállalatok – saját beszámolóját és éves mérlegét, könyvvizsgálóval jóváhagyva fogadja el, és teszi közzé. 

A finanszírozás öt alappillére

1. Adományok

Az EMIH évente 3–4 ezer adományozótól kap támogatást, a néhány ezer forintos adományoktól a több százmilliós felajánlásokig.
A támogatók között magyar és külföldi magánszemélyek, vállalatok, pénzintézetek és alapítványok egyaránt megtalálhatók.
Az adományok legtöbbször konkrét közösségi, oktatási vagy karitatív célokat szolgálnak.

A konszolidált beszámolók alapján az adományok összege az elmúlt években:
•    2018: 450,8 millió Ft
•    2019: 382,6 millió Ft
•    2022: 812,0 millió Ft
•    2023: 800,0 millió Ft
•    2024: 397,5 millió Ft
•    2025: 450 millió Ft (terv)

Az adományok az EMIH éves nem üzleti bevételeinek 10–40%-át teszik ki.
Az adományok mellett további hozzájárulást jelentenek évről évre az Szja 1%-os felajánlások (pl. 2018: 31,9 millió Ft; 2022: 33,2 millió Ft).

2. Állami közfeladat-finanszírozás

Az EMIH és intézményei a közoktatás, felsőoktatás és szociális ellátás területén állami normatív támogatást kapnak.

A 2024/25-ös tanévben az EMIH által fenntartott intézményekben mintegy 900 tanuló vett részt az oktatásban. Az EMIH által fenntartott Olajág Idősotthon hálózatnak több mint 1600 lakója van. Az EMIH – Cedek Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatában 30 gyermek gondozásáról gondoskodik. A Cedek népkonyhái és szociális konyhái naponta 20.000 rászorulónak osztanak meleg ételt. A szociális intézményhálózatban (idősotthonok, népkonyhák, bölcsődék, nevelőszülői hálózat) az EMIH évente 22.000 fő ellátásáról gondoskodik.

Azokban az iskolákban, ahol a gyermekek kóser ellátást és emelt szintű vallási, illetve héber nyelvi képzést kapnak, az EMIH minden egyes diák oktatását évente további 200–300 ezer Ft-tal támogatja az állami normatíván felül.

Az EMIH fenntartásában működő Milton Friedman Egyetemen jelenleg 2100 hallgató tanul, az állami támogatás a felsőoktatási normatívák szerint alakul.

3. Közösségi tulajdonú üzleti tevékenység

Az EMIH működésének meghatározója az értékteremtés és öngondoskodás.
A hitközség célja, hogy ne kizárólag állami szubvenciókra és adományokra támaszkodjon, hanem saját, elveivel összhangban működő üzleti vállalkozások eredményéből is biztosítsa fenntarthatóságát.

Az EMIH érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok az alábbi területeken működnek:
•    egészségügyi szolgáltatás,
•    vendéglátás és turizmus,
•    mezőgazdaság és élelmiszeripar,
•    nehézipari és ingatlanfejlesztési tevékenységek.
Az üzleti tevékenységek konszolidált eredménye:

•    2018: 442 millió Ft
•    2019: 814 millió Ft
•    2022: 1 170 millió Ft
•    2023: 1 100 millió Ft
•    2024: 1,025 millió Ft
•    2025: 1,950 millió Ft

 

Az EMIH gazdasági tevékenysége különböző profilú vállalkozásokból álló gazdasági rendszer, amelyben több tucat társaság működik. Ezek a vállalkozások a közösség tulajdonában álló cégek, amelyek célja a közösségi intézményrendszer fenntartható működésének támogatása és a közösségi vagyon gyarapítása. Sikerük érdekében nap mint nap több ezer ember dolgozik – munkatársak, szakemberek és partnerek együtt. A vállalkozások között kiemelkedő szerepet tölt be a csengelei kóser baromfifeldolgozó üzem (Quality Poultry), az Inotal alumínium-feldolgozó, a budapesti és debreceni kóser élelmiszer-ellátó egységek, a Garabonciás tej- és tejterméküzem, valamint az idősellátáshoz és felsőoktatáshoz kapcsolódó, azokat kiegészítő gazdasági tevékenységek. Ezek a vállalkozások üzleti alapon működnek, és sok esetben hazai pénzintézetek finanszírozását is igénybe veszik – ideértve államilag támogatott hitelprogramokat is, például az NHP vagy a KAVOSZ program különböző konstrukcióit. A gazdasági tevékenység így egyszerre szolgálja a fenntartható működést, a munkahelyteremtést és a közösségi intézmények hosszú távú stabilitását.
Az üzleti tevékenység eredményeit az EMIH hitéleti, oktatási, kulturális és szociális célokra fordítja, így a profit közvetlenül a közösség javát szolgálja.

4. Örökjáradék

 

Az örökjáradék a 1997. évi CXXIV. törvény alapján járó, évenként folyósított pénzbeli támogatás, amellyel a Magyar Állam azokért az egyházi tulajdonú épületekért nyújt kárpótlást, amelyeket 1949 után államosítottak, és amelyeket a rendszerváltás után az adott egyház nem igényelt vissza természetben.
Az EMIH az örökjáradékban a többi történelmi egyházzal azonos elbírálás szerint részesül.

A bevételek az elmúlt években:
•    2018: 230 millió Ft
•    2019: 240 millió Ft
•    2020: 250 millió Ft
•    2022: 272 millió Ft
•    2023: 295 millió Ft
•    2024: 384 millió Ft
•    2025: 404 millió Ft

A korábbi megállapodások szerint az örökjáradék hozzávetőleges megoszlása a zsidó egyházak között: MAZSIHISZ 80% – MAOIH 5% – EMIH 15%, ami időről időre újratárgyalás alatt áll.

5. Nemzeti és EU-s pályázati támogatások

Az EMIH rendszeresen vesz részt hazai és uniós forrású pályázatokon, amelyek minden esetben konkrét célt szolgálnak: oktatási, kulturális, örökségvédelmi vagy energetikai fejlesztéseket.
Néhány jelentősebb támogatás az elmúlt 15 évben:
•    KEOP Tamási Áron utcai óvoda fejlesztés (2009): 130 millió Ft
•    ÉMOP Mád zsinagóga és kulturális központ (2012): 459,6 millió Ft
•    EFOP Miskolci szociális és közösségi ház (2017): 198,7 millió Ft
•    EMMI Maimonidesz Gimnázium felújítás (2017): 250 milllió Ft
•    KMOP Bét Menáchem Iskola felújítás, fejlesztés (2019): 145,2 millió Ft
•    BGA MHKOK Holocaust Oral history gyűjtemény I. (2020): 100 millió Ft.

2009-2025 között az EMIH, 89 EU-s és hazai pályázaton összesen 5.941 millió Ft támogatást kapott.

6. Ingatlanok a közösség szolgálatában

2011. évi CCVI. törvény rögzíti, hogy „az állam és az egyházak a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködnek, és az egyházak hitéleti, kulturális, oktatási és szociális tevékenységének feltételeit – jogszabályban meghatározott módon – támogatja.” Ennek keretében került az EMIH tulajdonába, illetve használatába többek között az Óbudai Zsinagóga, a Miskolci Zsidó Ház, a Rákospalotai Zsinagóga, a Baross utca 61. szám alatti Firgun Ház – ahol jelenleg zsidó színház és kulturális központ fejlesztése zajlik –, valamint a Mádi Zsinagóga és Rabbiház.

Ezeken kívül számos olyan intézmény működik, amelyet az EMIH saját forrásból vásárolt meg vagy bérel, illetve egyes esetekben állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelőjeként használ. Ide tartozik például a Maimonidesz Gimnázium épülete, a Bét Menáchem iskola épülete, a történelmi Újbudai Zsinagóga, a Budavári Zsinagóga, az Újlipótvárosi Zsilip központ és zsinagóga, a Carmel étterem, valamint a balatonőszödi menekülttábor. Ezek az ingatlanok részben hitéleti és közösségi célokat szolgálnak, részben pedig oktatási, szociális vagy kulturális közfeladatok ellátását teszik lehetővé.