---

 

A múlt

Magyarországon a 18. század elejétől egészen a Holokausztig a zsidóság mind lélekszámát, mind intézményrendszerét tekintve egyre jelentősebb szerepet játszott. A 20. század elejére az egzisztenciálisan és társadalmi státuszában megerősödött magyar zsidóság jelentős oktatási, vallási, szociális és egészségügyi hálózatot épített ki, több száz iskolával, zsinagógával és szociális intézményekkel.

A Holokauszt, majd az azt követő kommunista diktatúra ezt az intézményrendszert lényegében felszámolta, a zsidó identitás megélésének tereit korlátozta, jelentős részben ellehetetlenítette. A rendszerváltás utáni éveket a zsidóság túlnyomó többsége a még megmaradt intézményeitől is elszakadva élte meg.

A ’90-es évek végétől a magyar állam egyre inkább a közfeladat-ellátáson keresztül, valamint az államosított ingatlanok kárpótlásaként fizetett örökjáradékon keresztül biztosította az egyházak finanszírozását.

 

Az EMIH megalakulása és gazdálkodási modellje

A Chabad mozgalom magyarországi közösségének bázisán alakult meg 2004-ben az EMIH, amely a zsidó hagyományban gyökerező hitközségi finanszírozási elvekre alapozva, a speciális magyar körülményeket és jogi környezetet is figyelembe véve alakította ki önfenntartó gazdálkodási modelljét. Ennek alapelvei: öngondoskodás, felelősségvállalás és értékteremtés, amelyek egyszerre biztosítják a szervezet autonómiáját és folyamatos növekedését.

 

---

Az EMIH alapfeladata

Az EMIH alapfeladata a zsidó vallási és közösségi élet szervezése és fenntartása. Ennek keretében zsinagógákat épít, újít fel, illetve működtet, vallási szolgáltatásokat nyújt és közösségi programokat szervez, támogatja a Tóra-tanulást és a vallási oktatást, valamint kulturális programokkal, kiállításokkal és ünnepi rendezvényekkel erősíti a zsidó közösséget. Emellett – részben saját média platformjain – kulturális tartalmakkal is hozzájárul a zsidó hagyomány és identitás bemutatásához és megőrzéséhez. Ezek a tevékenységek együtt alkotják a közösségi élet szervezésének és a hagyomány továbbadásának alapját.

 

Az EMIH oktatási intézményrendszere és képzési programjai

Az EMIH az elmúlt két évtizedben kiterjedt oktatási intézményrendszert hozott létre. Közoktatási intézményeiben egyre több gyermek tanul, és a fenntartásában működő Milton Friedman Egyetem hallgatói létszáma is évről évre növekszik. Az intézményekhez vallási és kulturális oktatási programok, ifjúsági közösségi kezdeményezések és táborok is kapcsolódnak. A tanulók nemcsak általános képzést kapnak, hanem megismerkednek a zsidó kultúrával, hagyományokkal és a héber nyelvvel is, miközben a mindennapokban kóser étkezést biztosítunk számukra. Az oktatás célja, hogy a minőségi tudás és készségek mellett erős közösségi és kulturális identitást is közvetítsen.

 

Szociális ellátás és közösségi segítségnyújtás az EMIH rendszerében

Az EMIH Magyarország egyik legjelentősebb zsidó szociális intézményrendszerét működteti. Az Olajág Idősek Otthona hálózat közel 1600 idős ember számára biztosít bentlakásos ellátást, szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal.

A Cedek Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatot működtet, rászoruló családokat segít, és népkonyha programja is egyre népszerűbb. Az EMIH tevékenysége azonban nemcsak az oktatásra és a szociális ellátásra terjed ki.  Számos kulturális és közösségi projekt indult el, kiállítások és közösségi terek jöttek létre, ifjúsági programok és rendezvények szerveződnek folyamatosan, valamint médiaplatformok is segítik a zsidó kultúra széleskörű bemutatását. Az elmúlt több mint húsz évben az EMIH számos új intézményt alapított, zsinagógákat nyitott meg, illetve történelmi zsinagógákat újított fel, így járulva hozzá a magyarországi zsidó közösségi és kulturális élet megújulásához.

 

Pénzügyi beszámolók és átlátható működés

Mivel a vallási és közösségi alaptevékenységekhez Magyarországon nincs külön, célzott költségvetési támogatás, ezek finanszírozását az EMIH több különböző forrásból biztosítja.

Az alább hivatkozott adatok forrása az EMIH küldöttgyűlése által évente elfogadott pénzügyi beszámolók, amelyek az EMIH saját, valamint az érdekkörébe tartozó szervezetek és jogi személyek konszolidált pénzügyi eredményeit dokumentálják. A számok az EMIH vallási és hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó kiadásainak a normatív állami támogatásokkal nem lefedett részét fedező forrásokat aggregálják, beleértve a fejlesztéseket, a jövőbeli működést és fejlődést biztosító további befektetések forrásait is. Bár az egyházak speciális jogállása okán erre törvényileg nem kötelezett, az EMIH saját beszámolóját és éves mérlegét – csakúgy, mint az alá tartozó, és erre törvényileg kötelezett szervezetek és vállalatok – könyvvizsgálóval jóváhagyva fogadja el, és teszi közzé.

 

A finanszírozás öt alappillére

1. Adományok

Az EMIH évente 3-4 ezer adományozótól kap támogatást, a néhány ezer forintos adományoktól a több százmilliós felajánlásokig. A támogatók között magyar és külföldi magánszemélyek, vállalatok, pénzintézetek és alapítványok egyaránt megtalálhatók. Az adományok legtöbbször konkrét közösségi, oktatási vagy karitatív célokat szolgálnak.

A működés első 20 évének tendenciáit jól mutatja az évente kapott adományok alábbi válogatása:

•    2005: 76,3 millió Ft
•    2008: 87,2 millió Ft
•    2010: 195,2 millió Ft
•    2012: 147 millió Ft
•    2013: 197,6 millió Ft
•    2016: 303,7 millió Ft
•    2018: 450,8 millió Ft
•    2019: 382,6 millió Ft
•    2022: 812 millió Ft
•    2024: 397,5 millió Ft
•    2025: 450 millió Ft (előzetes adat)

Az adományok az EMIH éves nem üzleti bevételeinek 10–40%-át teszik ki.
Az adományok mellett jelentősek évről évre az 1%-os Szja felajánlások is (pl. 2018: 31,9 millió Ft; 2022: 33,2 millió Ft).

2. Állami közfeladat-finanszírozás

Az EMIH és intézményei a közoktatás, felsőoktatás és szociális ellátás területén állami normatív támogatást kapnak.

A 2024/25-ös tanévben az EMIH által fenntartott intézményekben mintegy 900 tanuló vett részt az oktatásban. Az EMIH által fenntartott Olajág Idősotthon hálózatnak több mint 1.600 lakója van. Az EMIH – Cedek Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatában 30 gyermek gondozásáról gondoskodik. A Cedek népkonyhái és szociális konyhái naponta 6000 rászorulónak osztanak meleg ételt. A szociális intézményhálózatban (idősotthonok, népkonyhák, bölcsődék, nevelőszülői hálózat) az EMIH évente kb. 15.000 fő ellátásáról gondoskodik. Az EMIH fenntartásában működő Milton Friedman Egyetemen jelenleg 2.100 hallgató tanul, az állami támogatás a felsőoktatási normatívák szerint alakul.

Azokban az iskolákban (Bet Menachem és Maimonidesz), ahol a gyermekek kóser ellátást és emelt szintű vallási, illetve héber nyelvi képzést kapnak, az EMIH minden egyes diák oktatását havonta további 150-200 ezer Ft-tal támogatja, az állami normatíván felül.

3. Közösségi tulajdonú üzleti tevékenység

Az EMIH fontos alapértéke az értékteremtés és az öngondoskodás. A hitközség kezdetektől fogva törekszik arra, hogy az adományok és az állami szubvenciók mellett saját üzleti vállalkozásainak eredményéből biztosítsa autonóm működését. 

Az EMIH gazdasági tevékenységét több tucat különböző profilú vállalkozásból álló rendszerbe szervezi. A közösség tulajdonában álló társaságok célja a közösségi intézmények fenntartható működésének támogatása és a közösségi vagyon gyarapítása.  A jelentősebbek közé tartozik a csengelei kóser baromfifeldolgozó üzem (Quality Poultry), az Inotal alumínium-feldolgozó, a budapesti és debreceni kóser élelmiszer-ellátó egységek, a Garabonciás tej- és tejterméküzem, továbbá ingatlan üzemeltetéssel foglalkozó, valamint az idősellátáshoz és felsőoktatáshoz kapcsolódó tevékenységeket végző cégek.

A vállalkozások sikere érdekében nap mint nap több ezer ember dolgozik, így a gazdasági tevékenység egyszerre szolgálja a fenntartható működést, a munkahelyteremtést és a közösségi intézmények hosszú távú stabilitását. Ezek piaci alapon működő, for-profit társaságok, amelyek finanszírozásához egyes esetekben államilag támogatott hitelprogramok – mint például az NHP vagy a KAVOSZ különböző konstrukciói – is hozzájárulnak. Például a csengelei kóser vágóhidat üzemeltető Quality Poultry Kft. az Eximbanktól 1,77 milliárd forint hitelt vett fel 2015 -ben, amelyből már csak egy utolsó, 25 millió forintos részlet visszafizetése van hátra. Emellett összesen 473 millió Ft – az exportra termelő élelmiszeripari vállalatoknak járó – úgynevezett HIPA támogatást is kapott a beruházás, amely szigorú munkahely teremtési és adóbevételi feltételekhez van kötve, több éves utánkövetéssel. Bár a működés első szakaszában – elsősorban a madárinfluenza miatt – veszteséges volt, a gazdálkodás már két éve stabilizálódott. A vágóhíd a várakozások szerint idén mintegy 350 millió forintos nyereséget fog termelni.

Az üzleti tevékenység eredményeit az EMIH hitéleti, oktatási, kulturális és szociális célokra fordítja, tehát a profit közvetlenül a közösség javát szolgálja. Az üzleti tevékenységek konszolidált eredményéből az EMIH hitéleti és oktatási célokra fordított források az elmúlt 20 év tendenciáit mutatva:

•    2005: 6,4 millió Ft
•    2008: 13,4 millió Ft
•    2010: 7,2 millió Ft
•    2012: 19,1 millió Ft
•    2016: 267,4 millió FT
•    2018: 442 millió Ft
•    2019: 814 millió Ft
•    2022: 1 170 millió Ft
•    2024: 1 025 millió Ft

4. Örökjáradék

Az örökjáradék a 1997. évi CXXIV. törvény alapján járó, évenként folyósított pénzbeli támogatás, amely az egyházak hitéleti tevékenységét hivatott támogatni. A Magyar Állam ezzel egyben azokért az egyházi tulajdonú épületekért nyújt kárpótlást, amelyeket 1949 után államosítottak, és amelyeket a rendszerváltás után az adott egyház nem igényelt vissza természetben. Az EMIH (korábban a Chabad mozgalom), kiterjedt zsidó hitéleti tevékenysége dacára – egészen 2012-ig nem részesült ezekből a forrásokból. Ekkor sikerült az addig fennálló diszkriminatív helyzetet annyiban megváltoztatni, hogy a Mazsihisz kb. 10%-ot az EMIH javára átengedett ebből a támogatásból. 2012 óta az EMIH örökjáradék támogatásai a következőképp alakultak:

2012:    150 millió Ft
2013:    171 millió Ft
2014:    183 millió Ft
2015:    202 millió Ft
2016:    223 millió Ft
2017:    224 millió Ft
2018:    235 millió Ft
2019:    243 millió Ft
2020:    251 millió Ft
2021:    264 millió Ft
2022:    302 millió Ft
2023:    355 millió Ft
2024:    368 millió Ft
2025:    380 millió Ft

5. Nemzeti és EU-s pályázati támogatások

Az EMIH rendszeresen vesz részt hazai és uniós pályázatokon, amelyek minden esetben konkrét célt szolgálnak: oktatási, kulturális, örökségvédelmi vagy energetikai fejlesztéseket, illetve programokat.

Alább bemutatjuk az EMIH összes EU-s és hazai nyertes beruházási pályázatát 2009-2025 között. (2009 előtt az EMIH nem részesült számottevő EU-s vagy kormányzati támogatásban.)

Külön említjük a Tett és Védelem Alapítványt (TEV), amelyet az EMIH 2012-ben hozott létre azzal a céllal, hogy fellépjen az antiszemitizmus, a gyűlölet-bűncselekmények és a zsidó közösséget érő diszkrimináció minden formája ellen, valamint hogy erősítse a társadalmi párbeszédet és a biztonságérzetet. Az alapítvány az elmúlt több mint egy évtizedben meghatározó szereplővé vált ezen a területen Magyarországon és Európában: rendszeres monitoring tevékenységet végez az antiszemita incidensek feltárására, éves jelentéseket publikál, jogi segítséget nyújt áldozatoknak, és aktívan együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel.

A TEV közvélemény-kutatásai hozzájárultak ahhoz, hogy pontosabb kép alakuljon ki az antiszemitizmus társadalmi jelenlétéről, miközben oktatási és érzékenyítő programjai széles körben segítik a megelőzést. Az alapítvány munkájának köszönhetően számos esetben sikerült hatósági eljárásokat kezdeményezni és precedensértékű ügyeket képviselni. Mindehhez az Alapítvány az elmúlt 16 évben összesen mintegy 3,6 milliárd forint támogatást kapott, amelyet célzottan, a fenti tevékenységek megvalósítására fordított. A TEV.hu honlapon elérhető jelentés a támogatások felhasználását évekre visszamenőleg részletesen bemutatja.

Ingatlanok a közösség szolgálatában

2011. évi CCVI. törvény rögzíti, hogy „az állam és az egyházak a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködnek, és az egyházak hitéleti, kulturális, oktatási és szociális tevékenységének feltételeit – jogszabályban meghatározott módon – támogatja.” Ennek keretében került az EMIH tulajdonába, illetve használatába többek között az Óbudai Zsinagóga, a Zsidóház Miskolc, a Rákospalotai Zsinagóga, a Baross utca 61. szám alatti Firgun Ház – ahol jelenleg zsidó színház és kulturális központ fejlesztése zajlik –, valamint a Mádi Zsinagóga és Rabbiház.

Ezeken kívül számos intézmény működik az EMIH által saját forrásból vásárolt vagy bérelt – illetve egyes esetekben állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelőjeként használt – ingatlanban. Ide tartozik például a Maimonidész Zsidó Általános Iskola és Gimnázium épülete, a Bét Menáchem iskola épülete, a történelmi Újbudai Zsinagóga, a Budavári Zsinagóga, az Újlipótvárosi Zsilip központ és zsinagóga, valamint a balatonőszödi menekülttábor. Ezek az ingatlanok részben hitéleti és közösségi célokat szolgálnak, részben pedig oktatási, szociális vagy kulturális közfeladatok ellátását teszik lehetővé.

Az államtól ingyenesen tulajdonba kapott ingatlanok körébe 6 ingatlan tartozik, amelyek mindegyike hitéleti és kulturális célt szolgál.  

EMIH – a zsidó közösségi élet fejlődésének motorja

Az eddig bemutatott források és bevételek mellett érdemes az EMIH közösségi építkezésének forintokban is kifejezhető értékét is bemutatni. Ahogy az alábbi részletezésből látszik, az EMIH a rendelkezésére álló forrásokat tudatosan, közösségépítő és a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló fejlesztésekre fordította. A több lábon álló működési modellnek köszönhetően a megvalósított beruházások (alább részletezett) értéke mindösszesen 16.059 millió Ft, ami meghaladja a kapott állami és EU-s támogatások összegét, miközben az intézményrendszer stabilan működik és folyamatosan fejlődik. 

20 év - 11 új zsinagóga

Az elmúlt évek beruházásai jól mutatják azt a tudatos fejlesztési irányt, amely mentén az EMIH a hazai zsidó közösségi élet infrastruktúráját újjáépítette és bővítette. A hitéleti terek fejlesztése kiemelt szerepet kapott: számos zsinagóga újult meg vagy jött létre Budapesten és vidéken egyaránt, köztük az Óbudai, az Újbudai vagy a Vasvári Pál utcai zsinagóga, valamint közösségi központok Miskolcon és Debrecenben. Emellett olyan új típusú kezdeményezések is megvalósultak, mint a Zsilip központ vagy a Micva-mobil, amelyek a hagyományos kereteken túl is elérhetővé teszik a zsidó vallási életet. Az EMIH által az elmúlt 20 évben nyitott vagy újranyitott 11 zsinagóga közel megduplázta(!) a Magyarországon működő zsinagógák számát.

 

Kóser élet infrastruktúrája

A közösségi élet fenntarthatóságához elengedhetetlen kóser infrastruktúra kiépítése szintén jelentős beruházásokat igényelt. Ennek részeként jött létre többek között a csengelei kóser vágóhíd, valamint számos étterem, élelmiszerbolt és vallási infrastruktúra, mint például mikve vagy éruv. A Carmel étterem megújítása, az Óbudai Kóser Catering fejlesztése vagy új vendéglátóhelyek létrehozása mind azt a célt szolgálják, hogy a mindennapi vallási élethez szükséges feltételek széles körben elérhetővé váljanak. Ezek a beruházások összesen mintegy 3,5 milliárd forint értékben valósultak meg.

 

20 év - 2 új zsidó iskola

Az oktatási terület fejlesztése az egyik legnagyobb volumenű és hosszú távon legnagyobb hatású beruházási irány. Ide tartozik a Milton Friedman Egyetem megvásárlása, a Maimonidesz iskola létrehozása, a Bet Menachem iskola megalapítása és fejlesztése, valamint a Babolygó és Zsibolygó óvodák kialakítása. Ezek az intézmények nemcsak az oktatási kínálat bővítését jelentik, hanem a közösség jövőjének megalapozását is szolgálják. Az oktatási beruházások összértéke meghaladja a 4,1 milliárd forintot.

 

Közösség és kultúra

A fejlesztések negyedik fontos területét a kulturális és közösségi terek jelentik, amelyek a vallási és oktatási intézményeken túl a közösségi identitás erősítésében játszanak szerepet. Ide tartozik többek között a Firgun Ház létrehozása, a mádi rabbiház felújítása és zarándokfogadóvá alakítása, valamint különböző kulturális kezdeményezések és közösségi projektek. Ezek a beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy a zsidó közösségi élet szélesebb kört elérve, kulturálisan is aktív módon legyen jelen. E fejlesztések összértéke meghaladja a 3 milliárd forintot. 

 

Sorsok Háza

Az EMIH nemcsak fenntartóként, működtetőként, hanem tartalmi fejlesztőként is részt vállalt jelentős közösségi és emlékezetpolitikai kezdeményezésekben. Az EMIH 2018-ban kapott felkérést arra, hogy új kiállítási koncepciót dolgozzon ki az addigra elakadt Sorsok Háza múzeumhoz. Ezt követően jelentős szakmai munkával, nemzetközi szaktekintélyek bevonásával kezdte meg egy új, korszerű kiállítási terv kidolgozását az EMIH által kiválasztott szakértői csapat. A koncepció három év munkájával 2021-re elkészült – a holokausztmuzeum.hu oldalon mindenki számára elérhető.

A koncepció célja az volt, hogy „a holokauszt történetét személyes sorsokon keresztül, a fiatal generációk számára is érthető és átélhető módon”, hitelesen mutassa be úgy, hogy univerzális emberi és erkölcsi tanulságot is átadjon és mindeközben bepillantást adjon a zsidóság gazdag vallási, kulturális és történelmi hagyományaiba a többségi társadalom számára. Az EMIH összességében több mint 500 millió forintot fordított a projekt előkészítésére és tartalmi fejlesztésére, és ehhez kapcsolódóan két alkalommal, az úgynevezett Oral History projekt keretében kapott 100-100 millió forint támogatást.

A Sorsok Háza megvalósítása végül politikai okok miatt sajnálatos módon elmaradt, ugyanakkor a teljes szakmai anyag és kiállítási terv a fenti oldalon ma is elérhető, és a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy ez a jól előkészített koncepció részben vagy egészben megvalósuljon.