EMIH: az első 20 év

Közülük sokan az EMIH első tagjai lettek, akik egy régi-új zsidó hitközség alapjait tették le. Megújították a Statusquo Ante irányzatot, amely annak idején a vallás tanításait részben felülíró neológ- és a modernitástól elzárkózó ortodox irányzat között határozta meg magát. A holokauszt előtt a Statusquo Ante vallási vezetői ortodoxok, tagjai pedig sokfélék voltak, akik ragaszkodtak az ortodox, hagyományos zsidó értékekhez, ugyanakkor a világ felé nyitottságot hirdettek.

Az EMIH alapítói előtt egy büszke, cselekvő és öngondoskodó közösség képe lebegett, amely zsidó identitását nem a szenvedéstörténetre és a sorsközösség tudatára, hanem a háromezer éves zsidó bölcsességre, a zsidó értékek örömteli megélésére és emelt fővel való hirdetésére építi. A hitközség létrehozásakor szilárd alapot jelentett a több mint 200 éves Chabad Lubavicsi irányzat filozófiája és eredményes magyarországi munkája. A Chabad három héber kifejezés a Chochmá (bölcsesség), Biná (megismerés) és Dáát (tudás) szavak rövidítése. Első képviselőikként Oberlander Baruch rabbi és felesége Batsheva 1989-ben érkeztek Budapestre, hogy zsidó fiatalok százainak segítsenek visszatalálni őseik hagyományaihoz. Az EMIH tevékenységéhez inspirációt a kezdetektől a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi szellemiségéből merített, aki a zsidó közösségek újjáépítését, az oktatás és a közösségépítés erejét, valamint minden zsidó megszólításának felelősségét hirdette világszerte. 

Az EMIH megalapítása 2004-ben – az akkori körülmények között – merészen előremutató lépés volt. A rendszerváltozás utáni években a zsidó közösségi élet intézményi keretei ugyan már léteztek, de sokan érezték úgy, hogy szükség van új kezdeményezésekre, amelyek teret adnak a zsidó élet sokszínűségének. Az EMIH alapítói vállalták, hogy – a rendszerváltozás utáni időszakban elsőként –egyházi keretek között valósítják meg a hagyományhoz hű, ugyanakkor nyitott, és a mai világ nyelvét beszélő zsidó közösségi modellt. Ahhoz is szükségük volt merészségre, hogy a zsidóságot nem elsősorban történelmi traumák vagy politikai viták keretében kívánták megjeleníteni, hanem élő hagyományként és büszkén vállalt identitásként. Ennek jegyében egy átfogó intézményrendszer létrehozását tűzték ki célul: oktatást a bölcsődétől az egyetemig, szociális ellátást, régi zsinagógák felélesztését és új közösségek építését, hogy a zsidó élet örömteli, természetes és nyitott módon lehessen jelen a mai Magyarországon.

Ma, húsz év elteltével a 2004-ben megálmodott célok döntő részben teljesültek. Megteremtettük egy önfenntartó, folyamatosan fejlődő, egyszerre autentikus és modern hitközség kereteit, amely az ország 5 városában 13 zsinagógát tart fenn, 3 óvodát, 2 általános iskolát, 1 gimnáziumot és 1 egyetemet működtet. A zsidó cedaka, karitász jegyében naponta 20000 adag meleg ételt osztunk rászorulóknak, nevelőszülői hálózatot és idősellátást működtetünk, menekülteket segítünk. Biztosítjuk a kóser ellátás színes palettáját Budapesten és vidéken. Nyári táborokat szervezünk. Tett és Védelem Alapítványunk az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében oktatási programokkal, monitoringrendszerrel, jogi segítségnyújtással és jogalkotási kezdeményezésekkel szolgálja a közösséget, ma már európai léptékben is. 26 rabbink és rebecenünk, több száz pedagógusunk és sok más munkatársunk dolgozik nap mint nap közösségeinkért, a zsidó identitás tartalmas megéléséért. Közösségeink megerősítették a zsidó hitéletet, és Budapest több olyan pontján, ahol mások már nem láttak erre esélyt, ma ismét pezsgő a közösségi és hitélet. Számos zsinagóga kapuját újra kinyitottuk, köztük olyanokét, amelyeket a kommunista rendszerben erőszakkal államosítottak, vagy a kiúttalanságában megdermedt korábbi hitközség adott el. Óbudán a főváros egyik legszebb és legrégibb zsinagógája televíziós stúdióból ismét ima- és közösségi tér lett. Újbudán, Közép-Európa egyetlen Bauhaus stílusban épült – majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központjává átalakított – zsinagógájába pezsgő közösségi élet költözött. Budapest egyetlen középkori imaháza közel 300 év után újra az ima helye a budai Várban. Az EMIH nívós kulturális programjai, a hagyományteremtő Sóletfesztivál vagy a Zsinagógák Hete programsorozat résztvevők tízezreit vonzza évről évre. Felnőttoktatási programjaink, saját kiadású könyveink tucatjai, rendszeres online előadásaink zsidók és nem zsidók széles tömegei számára biztosítanak lehetőséget arra, hogy a zsidóság tanításaival hiteles forrásból ismerkedjenek. Ezt a pezsgő életet, és mindazt, ami ennek hátterét biztosítja – intézmények fenntartását, szolgáltatásokat, zsinagógák újranyitását.   Tudtuk, mertük, tettük. Ez nem csupán tényszerű megállapítás az első húsz évünkre visszapillantva, hanem egy régi politikai szlogen parafrázisaként kiállás a zsidó identitás EMIH által képviselt, büszke vállalása, értékeink cselekvő hirdetése mellett. Előretekintve pedig ígérjük, hogy a következő húsz évben is tesszük mindazt, ami háromezer éves hagyományaink fennmaradásához és további kiteljesedéséhez, a zsidóság szabad megéléséhez szükséges.

Köves Slomó vezető rabbi, 2024. október